Hír Interjú Kritika Riport

2015. január 21. 13:54, iolé

Úrilány gyermekkel eladó

Jókedvű estét szerzett a Karinthy Színház közönségének Benedek Miklós. Jókedvűt, mert érezhetően jó kedvvel rendezte meg Lengyel Menyhért két év híján száz esztendős darabját, Róza címmel. És jó kedvvel játsszák a színészek is a hajdani pesti történetet, igazi századelői hangulatot teremtve a jól megidézett környezetben. Szakonyi Károly írása.

15944121395 089bfce038 k
Fotó: Karinthy Színház

A szerzőnek ez műve egy a sok közül, vagyis nem ér fel azokkal a munkáival, amelyek méltán emlékezetesek, mint A waterlooi csata, vagy a világsikert hozó Tajfun, nem beszélve a Csodálatos mandarin librettójáról. De biztos kézzel írt történet özvegy Verőczynéről (Murányi Tünde játssza) és lányáról, Gizáról (Szabó Erika adja kellő naivitással), akik a családfő elvesztése után ott maradtak a gangra néző, kispolgári lakásban, s noha szolgálót tartanak, hitelben vásárolják a húst a hentestől, garasoskodásra kényszerülnek, ám kétségbeesetten fenn akarják tartani a jó mód látszatát. Amire azért is nagy szükség van, mert Giza megesett lány - így mondták ezt akkoriban, az eltitkolt kicsi gyermeket a világ elől elbújtatva, Rákosszentmihályon Róza néni gondjaira bízták,hiszen aligha hihetik, hogy a kétbalkezes csábítóból férj is válhat, ami nem is baj, mert sóher a szerencsétlen. De Giza nem maradhat hajadon, s mutatkozik is parti egy gazdag vállalkozó fiának személyében. Szerelem, zűrzavar, félreértések sorozata, kitagadás és egymásra találás - minden van, ami egy ilyen vígjátékban szükséges, és persze frappáns dialógus, amihez Lengyel Menyhért mindig is értett. Sokat jelent, hogy Benedek Albert dramaturgi figyelemmel átfésülte a szöveget, vigyázva, nehogy elvesszenek belőle a szecesszió lázában égő egykori Budapest ízei.

Karinthy Márton érdeme, hogy kutakodik a huszadik század színházi világában, és időnként meglepi közönségét egy-egy feledésbe merülő darabbal. Dicséretére és Benedek Miklós dicsértére is mondjuk, legfontosabb, hogy a Rózával lehetőséget adott egy nagyszerű színésznőnek a bravúros játékra, illetve megajándékozott bennünket azzal, hogy láthassuk Almási Évát a vidéki asszonyság szerepében. Amikor megjelenik a Verőczy-lakásban fekete berliner kendőben, karkosárral, komótosan a terebélyes szoknyájában, hogy reklamálja az elmaradt tartásdíjat, még mintha a birsalma-, meg füstölt kolbász szagot is behozná magával a rákosszentmihályi házából. Rosszkor érkezik, mégis jókor, útban van, mert most kell megfogni a kilátásban lévő férjet, ám szerencsés pillanatban jött, mert minden zűrzavart meg fog oldani, minden gubancos szálat szét fog bogozni, vagy ha kell, még jobban összegabalyítani. Általa lelik meg boldogságukat a szerelmesek, ő rendezi el Giza gyermekének sorsát is, s mindezt hol nyers, szókimondó falusi néniként, hol pedig elbűvölőn, cigarettázó nagyságos asszonnyá változva teszi. Rózája akármit mesterkedik is az éppen adódott taktikai helyzet érdekében, mindig érezzük büszke nőiességét, amivel - a darab végén megtudjuk - keserű sorsában is meg tudta őrizni életszeretetét, melyet a gondjaira bízott eltitkolt csecsemőkre áldoz. Almási Éva Rózája járkáljon bár fejkendősen, üljön a fotelba süppedten befőttet kanalazva, vagy lépjen be színes slafrokban, hosszú cigaretta szipkát tartva kecsesen ujjai között, a legyőzhetetlenséget sugározza. Nagy művész, nem csak a szerep, a színésznő is központja, éltető ereje az előadásnak.

15757987659 06b41c2009 k
Fotó: Karinthy Színház

Lengyel Menyhért Balmazújvárosban született 1880-ban, Kassán lett újságíró, de huszonhét éves korában már ismertté vált a főváros színházi köreiben, az Akadémia Vojnits-díját is elnyerte, 1909-ben a Tájfun című darabja pedig már világsiker lett. 1916-ban, A csodálatos mandarin pantomim meséjére Bartók írt balett zenét. Berlinben film dramaturg volt, 1937-ben pedig Hoolywoodban telepedett le, forgatókönyveket írt, olyan hírességek játszottak filmjeiben, mint Greta Garbo, Gregory Peck, Charles Boyer, Marlene Dietrich. Nevéhez fűződik a Lenni vagy nem lenni című, háború ellenes vígjáték is, filmen, színházban láthattuk. Rengeteget dolgozott, csaknem ötven színpadi művet írt, Molnár Ferenchez hasonlóan ő is elérte a nemzetközi ismertséget. A háború után Olaszországba ment, ott élt idős koráig, de haza vágyott, 1974-ben meg is érkezett, ám már nem sok ideje maradt hátra.

A Róza jó mulatság a Karinthy Színházban. Benedek Miklós értő rendezésében a színészek visszaváltoznak a száz év előtti világba. A férfiak szalmakalapot viselnek, és kackiás bajuszt, a cseléd (Eke Angéla) mintha a városligeti, vasárnapi korzóról érkezne, ahol a bakájával volt találkája, a gazdag emberen/ Dengyel Iván remek karakter villanásában/ cilinder van, a lakás berendezése szegényes, de jön a bútoros, hogy szecesszióssá varázsolja a szobát. Mindez Dévényi Rita díszlet- és jelmezterveit dicséri. Szanitter Dávid alakítja a szélhámos ficsúrt, aki méltatlan mind a férj, mind az apa szerepére, elhiteti velünk, hogy mihaszna fráter, Rábavölgyi Tamás a kiszemelt vő, a gazdag csemete kellő karikatúrája a gyámoltalan, majd „igazi férfivá” lett szerelmes figurának. Van még egy kis pesztra Róza szolgálatában, Kuna Kata kedves epizód pillanata. De ott a bútoros! A premieren Széles Tamás tíz perces jelenléte darab a darabban. Ahogy piperkőcen, színes selyem kendőkkel és más készségekkel bűvészkedve, táncosan, szédítően rendezi be virtuálisan a szegényes lakást új ajánlataival, fergeteges játék. Jó társa ebben a mackósan, de simulékonyan mozgó segédje, Németh Gábor személyében. A stilizált mozgás különben is egyik stílus jegye az előadásnak, már a kezdő jelenet is táncos, forgós, lóti-futi kavalkád, Benedek Miklós közben-közben is él a börleszkes, operettes motívumokkal.

15756852860 71ed58f20f k
Fotó: Karinthy Színház

A Karinthyban ez a színházi este nem több, mint kedves üdvözlet egy színes képeslapon az egykori Budapestről, ahol még fiákerek jártak, és ajánlatos volt erkölcsösnek mutatkozni, bármiként éltek is a bérházak kisemberei.     

karinthy színház benedek miklós murányi tünde almási éva

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Kommentek