Hír Interjú Kritika Riport

2013. május 20. 21:11, madainyer

Mit ér Pintér Béla Pintér Béla nélkül?

pinter.jpg

Színházi blogunkon most is színházról lesz szó, ám ezúttal másként. A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra jelent meg a kortárs magyar alternatív színház talán legnagyobb alakjának, Pintér Bélának a színművei könyv alakban, a kevéssé hangzatos, ám annál lényegre tapintóbb „Drámák” címmel. Bár sokak szerint drámát olvasni egy kicsit olyan, mint telefonkönyvből énekelni, ezt a kötetet forgatva nem osztottam a véleményt.

A közel 400 oldalas könyvbe nyolc dráma került be, a Pintér Béla és Társulatának kezdeteit idéző Kórház-Bakonytól a legutóbbi bemutatóig, azaz a 42. hétig, ugyanakkor hiányoznak belőle olyan emblematikus művek, mint a társulat legsikeresebbje, a Parasztopera, a Nemzeti Színházban bemutatott Gyévuska, vagy a POSZT-győztes Anyám orra, amely sejteti, hogy lesz második kötet. Hogy miért éppen a Kórház-Bakony, A Sehova Kapuja, A Sütemények Királynője, A Démon Gyermekei, a Szutyok, a Tündöklő Középszer, a Kaisers TV, Ungarn és A 42. hét fért bele a válogatásba, arra talán az a válasz adható, hogy ezek a többinél szövegcentrikusabb művek, ahol a zene csak kiegészítője, nem egyenrangú alkotóeleme az előadásoknak. Végigolvasva a drámaantológiát, érdekes megfigyelni, hogy formai és tematikai sokszínűsége ellenére is már a kezdettől egységes szemléletmódra utalnak. A drámák főhőseit végigkíséri a megaláztatás, a kitaszítottság, a megvetés, elnyomók és elnyomottak, terrorizálók és terrorizáltak, manipulálók és manipuláltak jelennek meg a különböző társadalmi, szakmai vagy családi közösségekben. A kezdetektől jellemző a magyar népi és nemzeti motívumok, sztereotípiák beemelése a történetekbe, valamint az a mélyről jövő fájdalmat frenetikus humorral keverő sajátos kifejezésmód.

A kötet megjelentetése egyfelől időszerű és logikus, másrészt meglepő is. Ideje volt, hiszen az elmúlt tizenöt évben aligha akadt Pintérhez hasonlóan egyedi hangvételű és újító lendületű alkotója a magyar színházi világnak, a színpad után a könyvespolcokon is jár neki hely. Másfelől szemben egy Háy János- vagy egy Székely Csaba-drámával, Pintér Béla szövegei aligha választhatók el a szerző által megálmodott, rendezett előadásoktól, amelyekben egytől egyig maga is fellép szektafegyelmű és páratlan tehetségű társulatának vezetőjeként. Hogy a szöveg önállóan is működik, vagy csak Thuróczy Szabolcs, Quitt László, Szalontai Tünde, Enyedi Éva, Pintér Béla és a többiek különleges játékstílusával lesznek hatásosak, mulatságosak és felkavaróak: egészek ezek a művek?

A válasz nem egyértelmű. Aki látta ezeket az előadásokat a Szkéné intim terében, és fontos színházi élményként raktározta el emlékei között, az könnyen újraélheti azokat az estéket a könyv segítségével. Hard core „pintérbélások” akár a hangsúlyokat, a gesztusokat is hallhatják-láthatják maguk előtt olvasólámpájuk fényénél. Aki azonban könyv alakban kezd ismerkedni a társulatalapító munkásságával, az amellett, hogy biztosan nem bánja meg, hogy megvette, valószínűleg kevésbé érti meg a Pintér Béla iránti fanatikus rajongást. Tehát az ideális sorrend előbb színház, aztán könyv.

 

Pintér Béla: Drámák

Saxum, 2013

Ára: 3950 Ft

A bejegyzés trackback címe:

https://vanyabacsi.blog.hu/api/trackback/id/tr945309009

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kommentek