Hír Interjú Kritika Riport

2013. május 25. 16:35, madainyer

Kerényi Imre beájulna

A napokban óriási felháborodást váltott ki Kerényi Imre miniszterelnöki megbízott kijelentése, mely szerint „Vidnyánszky Attila meg fogja csinálni azt a Nemzeti Színházat, ami ugyanúgy sikeres lesz, mint az Alföldié, csak nem a buzikról fog szólni, hanem a szerelemről, meg a barátságról, meg a hűségről”. Amellett, hogy ez a kínos figura ismét vállalhatatlant szólt, még butaságokat is beszélt. Hiszen „buzik”, szerelem, barátság és hűség időnként jól megférnek egymással a Nemzeti színpadán. Itt van mindjárt az Angyalok Amerikában.
Angyalok_HorvathJuditkicsi.jpg
Darabtemetési főszezonját éli a Nemzeti Színház, számos előadás búcsúzik ezekben a napokban, hetekben. Nekünk is össze kell kapnunk magunkat, hogy megíratlan élményeinket még időben megosszuk a kedves olvasóval. Most Kerényi Imre hatására az Angyalok Amerikábant vesszük elő. Imre, köszönjük a figyelmeztetést! Az ezredforduló amerikai drámairodalmának figyelemreméltó darabja 1993-ban Pulitzer-díjat is kapott, az HBO pedig minisorozatot forgatott belőle Al Pacino szereplésével. Tony Kushner színműve tulajdonképpen kételemes drámaciklus. Két összefüggő, de különálló előadásból lett egy erősen meghúzva is igen hosszú – az Egyesült Államokban élő román rendező, Andrei Serban felfogásában. A cselekmény a nyolcvanas évek Amerikájában, Reagen elnöksége alatt, az AIDS robbanásakor, a hidegháború utolsó éveiben játszódik, a történethez keretet ad a republikánus Amerika és végnapjait élő Szovjetunió változó viszonya. A darab a meleg főhősök és a történetet átszövő különös látomások ellenére sok tekintetben hagyományos színház.  Érdekes emberek érdekes élethelyzeteit, és meglepő vagy éppen tipikus reakcióit mutatja be. Egyszerre fájdalmas társadalmi dráma és groteszk komédia.
Négy homoszexuális férfi története ez, akik csalódnak, csalnak, szeretnek, megvetnek, árulnak, hazudnak és megbocsátanak. Joe Pitté (Stohl András) a nős mormon hivatalnok, aki mostanáig elfojtotta vágyait, és feleségével színlelt boldogságot. Roy Cohné (Kulka János), a kommunistavadász republikánus (Ethel Rosenberg villamosszékbe juttatója), dörzsölt és szívtelen zsidó ügyvédé, aki saját bevallása szerint heteroszexuális, csak éppen férfiakkal kúr. Prior Walter (Alföldi Róbert), a szabad és önironikus AIDS-esé, aki mellett nem tart ki a rosszban társa, Louis Aronson (László Zsolt), a gyáván önző alak. A négy színész négyféle módon mutatja a melegség megélését az öngyűlölettől, a tagadáson és a természetességen át a kérkedésig. Történetük összefonódik vagy szétválik, hús-vér formában és látomásokban is megfordulnak egymás életében. Kapcsolataik között a szerelemtől a gyűlöletig minden előkerül. És feltűnik körülöttük rabbiként, Pitt anyjaként, orvosként, a visszajáró Ethel Rosenbergként és szovjet pártvezetőként Udvaros Dorottya. Minden szerepében nagyszerű. Tenki Réka, Joe váliumfüggő feleségeként produkálja a tüneteket. Szabó Kimmel Tamás travi ápolóként és furcsán lebegő utazási ügynök-látomásként is virtuóz, almodovari hős, rezonőr. Söptei Andrea angyala és hajléktalanja szép, harmonikus alakítások.
Az Angyalok Amerikában melegei nincsenek kitaszítva, lebuzizva. Nincsenek a darabban kirekesztők, újjal mutogató kerényiimrék. Szorongásaik belülről, és heteroszexuális társadalom bennük élő normáiból erednek. Harcaik, küzdelmeik jórészt mindannyiunk harcai a betegséggel, küzdelmei a hűségért, a harmonikus családi életért, az anyagi jólétért, a társadalmi megbecsülésért. Kulka Roy Cohnja cinikus nagymenő, aki nem tud szabadulni múltja démonaitól. Azt hiszi, pénzzel még a halált is meg lehet vesztegetni. Ragaszkodása az élethez a hatalomhoz való ragaszkodás, hiszen mást nem tudott megszerezni magának, mást nem veszíthet. Alföldi Priorja erkölcsileg és pszichikailag is felette áll a többieknek. Noha a halálos kórral neki is meg kell vívnia harcát, haladékot kap a sorstól. Humorral, elfogadással vészeli át a legnehezebb időszakot is, a betegségre rátromfoló elhagyatottságot. Ettől lesz megrázó. Stohl mint Joe Pitt csapódik ide-oda. Halkszavú mormon férjből meleg szerető lesz, aki új életében éppúgy nem leli a helyét, mint a régiben. László Zsolt mint Louis a többieknél vaskosabb eszközökkel, több feminitással él a homoszexualitás bemutatására. Eleinte talán soknak tűnik, később kerül a helyére a rendezői rendszerben.
Izsák Lili díszletei jól szolgálják a valóság és a hallucinációk váltásait, a színpadkép egyszerre magával ragad, és elidegenít. Forgások, röptetések teszik méginkább olyanná az előadást, mintha füvet szívtunk volna. Serban szórakoztat és megráz, kizökkent és felpörget. Jó anyag.

A bejegyzés trackback címe:

https://vanyabacsi.blog.hu/api/trackback/id/tr955317718

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kommentek