Hír Interjú Kritika Riport

2013. július 12. 01:29, madainyer

BREAKING: Nevettünk egy vígjátékon!

Ha valaki azt mondja nekünk, hogy röhögni tudunk majd egy olyan előadáson, amelyben elhangzik a „púzópárna” kifejezés, biztosan hülyének néztük volna. Márpedig Lőrinczy Attila Könnyű préda című komédiája után – ha nem is maradéktalanul, de – elégedetten távoztunk.

kpreda2.jpg

A szezon utáni kínálattal eddig nemigen volt szerencsénk, így a legrosszabbra felkészülve kerestük fel a parfümfelhőben közlekedő budai úrasszonyok nyári találkozóhelyét, a Városmajori Szabadtéri Színpadot. A Könnyű préda cselekménye egy halotti toron játszódik, ahol Suhanik Mihályra, a milliárdos építési vállalkozóra emlékeznek rokonai és barátai. Ám többeknek célja, hogy a szomorú eseményről ne távozzanak üres kézzel. Ki a cégből mazsolázna, ki pedig a még jó karban lévő, egykori szinkronúszó és szépségkirálynő özvegyre (Pikali Gerda) vetné ki a hálóját, akinek éppen ezen a napon mond istenhozzádot szeretője, az ifjú cégvezető, Krisztián (Mózes András).

Üzletrészét félti a kommunista káderből maffiakapcsolatokban gazdag vállalkozóvá lett Richter úr (Bezerédi Zoltán). Nem tud parancsolni vágyainak a konzervatív erkölcsű nőgyógyász, Dr. Zám (Balikó Tamás). Arccal a kassza felé tekint a „víg özvegy” nevelt fia, Misike (Kelemen József), akinek gyerekkori barátja, a Floridába szakadt zenész (Sarkadi Kiss János) is feltűnik a temetésen. És remélve gyászol még Suhanik húga, Márta, az idősödő telefonjós és tarotvető, művésznevén Főnix Mirella (Margitai Ági). A terveknek azonban természetesen maga a megboldogult tesz keresztbe…

Az inkább a felszínt kapargató, szórakoztató társadalomkritika karakterei nem kimondottan eredetiek, de elevenek és jól eltaláltak. A bal és jobboldali „elvtárs” mellett többek között a piti bűnöző, az alkoholista, a messziről jött ember, a fiatalság-öregedés és az erdélyi magyarság nem rossz értelemben vett sztereotípiái is megjelennek.

Lőrinczy Attila különösen érzékeny a figurák eltérő szóhasználatának ábrázolásában, Réthly Attila rendező pedig pontosan tudja, kivel mondassa el a szövegeket. Élvezetes hallgatni a különböző nyelvi regisztereket használó szereplők beszédstílus-paródiáit.

kpreda1.jpg

Az előadás során a mulattató szándék ugyan gyakran elmegy a jó ízlés határáig, azt azonban ritkán lépi át: csak egyszer-kétszer nézünk össze fogunkat szívva. A humoros dialógusok mellett még azon is tudunk derülni, hogy Pikali Gerda a szárazföldön mutatja be a szinkronúszást ruhacsipesszel az orrán. Magunk is csodálkozunk, de nevettünk egy vígjátékon. Az alkotók azonban valószínűleg nem bíztak eléggé a próza erejében, így zenés komédia lett a Könnyű préda. És bár itt-ott elvagyunk a meglehetősen eklektikusan kiválasztott zenei betétekkel, többször érezzük feleslegesnek, sőt, az egyébként jó ütemű cselekményben értelmetlen törésnek ezeket.

A nyári produkciókra általában jellemző vegyes minőségű színészi játékot sem kérhetjük számon ezen az estén. Nem látunk a színpadra tévedt lelkes amatőröket, az epizódszerepben feltűnő egyetemi hallgató, Gonda Kata alakításával nem marad le az olyan nagy öregek mögött, mint Margitai Ági, Bezerédi Zoltán vagy Balikó Tamás. Bár Pikali Gerda karaktere első nézésre csak a férjénél jóval fiatalabb csapodár asszony, az ő vívódásait, múltját, lehetőségeit ismerjük meg később leginkább. Pikali jól közlekedik a jelenetek és a partnerek között, kiváló komikai ritmusérzékről tesz tanúbizonyságot. 

Sajnos a Könnyű préda egy kicsit tovább tart a végénél, az utolsó percek javáról le tudnánk mondani. Az estét azonban nem hagytuk volna ki. Van remény.

Fotók: szabad-ter.hu

A bejegyzés trackback címe:

https://vanyabacsi.blog.hu/api/trackback/id/tr435401323

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kommentek