Hír Interjú Kritika Riport

2013. szeptember 28. 09:11, vanyaneni

Ballonkabátos Bánk bán

A hatalomhoz hű, majd elveiben megingó, esendő ember sztorija ma is érdekes, ha jól tálalják. Interjú Lőkös Ildikó dramaturggal abból az apropóból, hogy Gertrúd királynét 800 éve gyilkolták meg.

Jó darab a Bánk bán?

Izgalmas történet, kicsit nehéz nyelvezettel. Manapság befogadóként nem akarunk már olyan sok energiát beleölni egy előadásba, s a Bánk bánban bizony mondatonként is meg lehetne állni, hogy elemezzük, ki mit is mondott. Amikor drámatagozaton tanítottam, így is vettük. Szabó Bori drámaíró-dramaturg néhány éve Bagó Bertalan kérésére átírta a darabot, mai környezetben, mai nyelven szólaltak meg a szereplők. Ez a járható út vele, én is ezt csinálnám, ha megkérnének, alkalmazzam színpadra. Operában nehéz nem sallangosan előadni. Dramaturgként szeretem Katona sztoriját is. Megható, hogy ez a fiatalon elhunyt író mennyire akarta a sikert, s életében mégsem adatott meg neki. Darabját félredobták a pályázaton, amire írta. Később mégis felfedezték és klasszikus lett, a magyar dráma Az ember tragédiája mellett.

bánk bán.jpg

Bagó Bertalan rendezése Kecskeméten (2011)

Az, hogy kötelező olvasmány, előny vagy hátrány?

A színigazgatók azért veszik elő, mert remélik, hogy arra majd csoportosan terelik be a gimnazistákat; a rendezőnek inkább teher; a fiatalok pedig azonnal hárítanak, ha meghallják, hogy kötelező. És ha úgy játsszák, ahogy le van írva, tényleg dögunalom.

bánk bán3.jpg

A ballonkabátos előadás (Verebes István rendezése Kassán)

Mit lehet vele mondani ma?

Van egy férfi, aki hű a hatalomhoz, esze ágában sincs lázadni ellene, de egy magánéleti konfliktus mégis kiválthatja ezt belőle. Jó drámai helyzet és nagyon emberi a sztori. Ilyen Kleist Kolhaas Mihálya vagy a Tell Vilmos is. Biberach is nagyon mai figura, mindig oda dörgölőzik, ahol a hatalom van. Történelmi darabot csak úgy érdemes írni és bemutatni is, ha van mondandója az adott kornak. Jól tudta ezt Katona is, aki Bánk bán történetén keresztül beszélt az osztrák elnyomásról.

bánk bán2.jpg

Bánk bán junior (rendező: Alföldi Róbert)

Színpadon látott jó Bánk bán-előadást?

A Szabó Bori-féle átirat nagyon tetszett, Kecskeméten rendezte Bagó Bertalan néhány éve. A díszlet egy babaházhoz hasonlított, átjárható szobákkal. Minden szereplő mintha az utcáról esett volna be. A másik régebben volt, Verebes István ballonkabátos verziója Kassán. Abban Bánk bánt egy házibuliban látjuk először, kabátzsebében borosüveggel, a királynő meg egy anyakönyvvezetőhöz hasonlított. A magyar-szlovák ellentétre volt kihegyezve az a változat. Az Alföldi-féle Bánk bán juniort  a szakma is nagyra tartja. Viszont van egy csomó érdekes más feldolgozása a történetnek. Franz Grillparzer 19. századi osztrák drámaíró is feldolgozta a témát, Urának hű szolgája címmel; Nagy András Biberách címmel írt drámát. Györei Zsolt és Schlachtovszki Csaba pedig arra a legendára építettek, miszerint 1848. március 15-én ezt akarták játszani a Nemzetiben, de a tömeg inkább Jókait, Petőfit, Laborfalvi Rózát akarta, így félbe maradt az előadás. A Bolygókirályban a II. Endrét játszó színész ül az öltözőjében (a Bánk bánban csak a végén van szerepe), de az események miatt soha nem lép színre.

Rajongóknak: Merániai Gertrúd halálának 800. évfordulója alkalmából a szentendrei Ferenczy Múzeumban az egykori királynét és a korszakot bemutató kiállítás látható, mely külön egységben foglalkozik azzal, hogy miképp jelent meg a gyilkosság a középkori krónikákban és a művészetben, így például Katona Bánk bán-jában.

 

Fotó: OSZK Színháztörténeti tár, Revizor Online, 7óra7

A bejegyzés trackback címe:

https://vanyabacsi.blog.hu/api/trackback/id/tr355537730

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kommentek