A Presznyakov-fivérek darabja egy sosem volt lagzi története Európa és Ázsia határán Elvis Presley-vel és ByeAlexszel. Ön mit adna az ifjú párnak? Próbariport.
„Középen úttest, kétoldalt kukoricatábla, az út végén sorompó” – magyarázza a színpadképet Pogács Zsuzsa rendezőasszisztens. Ebből a mostani táncpróbán mindössze egy emelkedő látszik. „Elkaptok?” – kiáltja a tetejéről a Rendőrt játszó Dévai Balázs mielőtt elindul hátrafelé görkorcsolyával. A táncpróbán Gergye Krisztián koreográfus instruálja a színészeket egy ismert dalokból áthangszerelt szám ritmusára.
Fotó: Dobos Csaba
Az Európa-Ázsia Oleg és Vlagyimir Presznyakov első darabja, tizenhárom évvel ezelőtt, Jekatyerinburgban töltött egyetemi éveik alatt írták. A szerzők által magyarországi közegre átdolgozott új változatot Kozma András fordította.
„Hihetetlen, hogy milyen sokat tudnak Magyarországról” – mondja Seress Zoltán. A többi színész is hozzáteszi: nemcsak a politikai helyzettel vannak tisztában, de a tévék népszerű műsorait és a legújabb popdalokat is ismerik. „Amikor arról volt szó, hogy milyen magyar dalok kerüljenek az előadásba, rögtön sorolták Zámbó Jimmyt, a Neoton Famíliát és ByeAlexet” –meséli Pogács Zsuzsa.
A testvérpár nem első alkalommal dolgozik Magyarországon, mint kiderül: Budán van is lakásuk, szeretnek itt lenni. Nyolc évvel ezelőtt Szikora János meghívására rendezték meg Szolnokon Terrorizmus című darabjukat, azóta számos más művük is színpadra került többnyire Budapesten.
Az Európa-Ázsiában öt különös ember verődik össze az utcán. Mindegyikük elvesztette az állását, egzisztenciáját. „..volt két bácsi is, mind a ketten bohócok. Az egyik szomorú, a másik vidám volt. Egyikük bankban dolgozott, a másik pedig cirkuszban. Ám egyszer a Gonosz Sárkány felégette a bankot, és az emberek onnantól kezdve nem jártak cirkuszba.”
Ránézésre az egyetlen közös pont, hogy mindegyiküket a Gonosz Sárkány fosztotta meg a korábbi életétől. Kitalálják, hogy eljátszanak egy lagzit Európa és Ázsia határán, ettől a különös játéktól remélnek pénzt. S valóban, minden szembejövő ad valamilyen „ajándékot” a párnak, ám kérdés, valóban azt kapják-e, amit vártak.
A színjáték különös rendezője a Férfi Tanú, aki korábban a bankban dolgozott. „Ez egy megtört figura. Úgy tartja magáról, hogy valami nagyra volt hivatott, s ez nem sikerült neki” – mondja a Tanút játszó Jerger Balázs. „Ez az ember úgy gondolja, hogy ha az állam kénye-kedve szerint szedhet pénzt az emberektől ki tudja kinek a javára, akkor ezek az emberek miért ne fizethetnének inkább nekik.”
A Vőlegényt alakító Seress Zoltánnak - a színház igazgatójaként - döntő szerepe volt a testvérpár meghívásában. „Nekem ez a darab a reményről szól. Nagyon érdekes, hogy elolvastam már öt évvel ezelőtt is, ám akkor félretettem, nem fogott meg igazán. Most pedig a tervezett együttműködés miatt újra elővettem, és azt éreztem, pontosan rólunk mesél. Nagyon szeretem a szimbolikáját, s valóban fontos kérdés szerintem, hogy most mi hová is tartozunk. Mennyire a nekünk tetsző Európához és mennyire inkább kelethez?”
„A szöveg egyfajta sorvezető” – mondja Varga Anikó. „Erre kell felépíteni a személyes történeteinket, különös motivációinkat, amiket direkt módon nem is lehet eljátszani, mégis mögötte vannak.” Szerepe szerint ő korábban színésznőként dolgozott, így az egyetlen a csapatban, aki valóban ért a színjátszáshoz. „A színpad és az utca azonban egészen más, ezek az emberek az utcán az életükért játszanak.”
Fotó: Dobos Csaba
Közben elkezdődik az énekpróba Szakál Tamás vezetésével. A két rendező folyamatosan figyeli a munkát, ha valamit másképp képzelnek, azonnal jelzik a koreográfusnak, színészeknek. Oroszul-angolul-magyarul kommunikálnak. Velem azonban nem akartak beszélgetni, azt mondták: a történet egy utcán összeverődő csapatról szól, amolyan rögtönzött flash mob, nem szívesen mesélnének háttérről, motivációkról. Pedig érdekelt volna, hogy ki ez a különös szereplő, az egyetlen, akinek neve van, s a leghihetetlenebb ajándékot adja. Ki az a Kaszik?
Friss a comment.com-on