Július 13-án a magyarországi bemutatójának tizedik jubileumát ünneplő musical-legenda, Az operaház fantomja koncertváltozatát állítják színpadra a Szegedi Szabadtéri Játékokon. A címszerepet Sasvári Sándor, Raoult Bot Gábor, Christine-t Fonyó Barbara alakítja. Őt kérdeztük.

Szinte a kezdetektől játssza Christine szerepét a Madách Színházban. Hogyan lehet egy alakítást ennyi éven át karban tartani? Nem unja?

Fonyó Barbara: Kilenc éve játszom a szerepet, de minden este úgy lépek ki a színpadra, mintha először játszanám. A nézőknek valószínűleg az az első, és őket egyáltalán nem kell, hogy érdekelje, hogy nekem már a kétszázadik. Az operaház fantomját nem lehet megunni. Különleges, végtelenül gazdag zeneileg, minden este komoly kihívást jelent eljátszani, elénekelni Christine-t. És ahogy mondani szokták, soha nincs két egyforma előadás, hiszen az aznapi hangulatunktól, de akár az időtől is függ, hogyan adjuk elő. Ráadásul váltott szereposztásban megy, tehát folyamatosan változnak a partnerek, és minden fantommal és Raoullal teljesen más.

A Szegedi Szabadtéri Játékokra egy koncertváltozattal készülnek. Olyan lesz, mint egy gála? Kijönnek, eléneklik, bemennek?

F. B: Mivel a díszlet a Madách Színház színpadára lett szabva, nem tudjuk utaztatni Szegedre, a jelmezeink közül sem viseljük mindet. De az előadás ebben a formában is működni fog, hiszen Andrew Lloyd Webber főművéről van szó, amelynek zenéje önmagában is magával ragadó. De nem teljesen gálaszerű lesz az előadás, lesz egy mesélő, aki segít majd kontextusba helyezni a dalokat, a jeleneteket, és természetesen a színészi játékot sem hagyjuk el.

Mekkora felkészülést igényel ennyi éves rutinnal, de mégis egy új helyszínen?

F. B.: Nem sokat, de nem is keveset. Már dolgozunk rajta a Madáchban és az előadás előtt, sőt még aznap is próbálunk majd Szegeden is.

Hány éve van még a színpadon Christine-ként?

F. B.: Nem tudom, de remélem, sok. Szirtes Tamás, a Madách Színház igazgatója, a darab rendezője azt mondta, hogy ehhez a szerephez három dolognak egyszerre kell meglennie. Szépnek kell lenni, szépen kell énekelni, és színésznek is kell lenni. Amíg ez a három még megvan, csinálom tovább.