Varró Dániel újraírt dalszövegeivel, Vinnai András szövegkönyvével és Gothár Péter rendezésében mutatja be júliusban a Leányvásárt a Szegedi Szabadtéri Játékok.

„Leányvásár?” – nyitok be a Nemzeti Színház egyik próbatermébe. „Még csak gyakorolunk” – hív be Keresztes Tamás, a Katona József Színház színésze, aki a dalokat veszi át a korrepetitorral. Ő lesz a táncos-komikus Fritz. Miközben a nagyszínpadon a Mephisto egyik utolsó előadása megy, fent a negyediken a Szegedi Szabadtéri Játékok operettbemutatójára készülnek. A kezdetekről kérdezem, meg arról, hogy mit keres egy operettben. „Illett volna valami operettbetétet hozni a meghallgatásra, de hirtelen értesültem az egészről, így régi LGT-dalokat énekeltem inkább. Nem is kínoztak sokáig, megnézték, hogy megvan-e a hangtartomány, ami a szerephez kell, és elengedtek. Szerintem tudták, hogy engem akarnak. Én pedig tudtam, hogy Vinnai Andrással és Gothár Péterrel kell dolgoznom, akiknek nem az operett a fő profiljuk. Megnyugodtam, hogy én sem fogok kilógni a sorból. Az operett egy nagyon alkalmas műfaj arra, hogy érvényeset mondjon vele az ember.” Soványak és kövérek ellentéte és egy fogyasztópor ellopott ötlete adja a hátteret a szerelmi történethez a Leányvásár új verziójában, amelyben az eredeti western környezet helyett a testsúlyproblémákkal küzdők szigetén bontakoznak ki az események. „Én, a sovány első pillanatban szerelmes leszek egy duci lányba, miközben a pénzhajhász apám a hozomány reményében mást szemelt ki nekem.” Lucy viszont másba, a kövér Tomba szeret bele. Kész a dráma. Gothár Péter rendezi Jacobi legismertebb, legtöbbet játszott operettjét Szegeden. „Csomó rossz dolog jutott eszembe arról, hogy szabadtér és operett. Ráadásul kiderült, hogy az alapanyag nagyon vékony. Irreális történet, irreális helyen. Aztán elkezdtünk gondolkodni Varróval és Vinnaival, hogy tehetnénk mégis mulatságossá, és hogy ne menjünk le oda, ahova ez a mű lecsúszott az évtizedek során. Sok értékes zene van benne, én meg régen csináltam zenéset. Nem akarjuk elvenni az operettkedvelők örömét, csak idézőjelbe tesszük a történetet, hogy lehessen rajta nevetni, legyen benne valóságos humor.”

Kiss Diána Magdolna (Bessy) és Keresztes Tamás (Fritz)

Elkezdődik a próba. Kiss Diána Magdolna (Bessy) magabiztos énektudással kezdi a zongoránál a Gilolo-t. Félek, hogy az hagyományos operettért rajongók mégis megsértődnek.

Történt hajdanán, hogy egy hottentotta lány

Párizsba ment a kis mohó.

Habroló, habroló, habroló!

Oly szörnyen sovány, gebe, mint egy orrsövény,

Ám tudta jól, hogy enni jó.       

Húsgolyó, húsgolyó, húsgolyó!

Csak ment mendegélt, útközben eddegélt,

És így lett aztán egyre több kiló.

Millió pirinyó mogyoró!

S már lám, nem sovány e hottentotta lány,

Szép gömbölyű lett, mint egy viziló.

Viziló, viziló, viziló!

„Varró Dani dalszövegei rém viccesek, és a zenei hangsúlyok is helyükre kerülnek a próbák alatt.” Bordás Barbarának ráadásul el is kell felejtenie az eredetieket is, mert már játszotta korábban Lucy-t. Jövőre Cirkuszhercegnő, Csókos asszony vár rá a Budapesti Operettszínházban, ahol szerződtetett primadonna. Az esélytelenek nyugalmával ment a meghallgatásra, soha nem dolgozott Gothárral. „Szigorú a próbákon, de utána azért le lehet vele ülni és beszélni, hogy az ember ne érezze magát egy rakás szerencsétlenségnek. A prózában jártas kollégáktól sokat lehet tanulni.” Barbara jön, azonnal vált, hatalmas hang jön ki belőle. Most a prózások szürkülnek.

Bordás Barbara (Lucy) és Kiss Diána Magdolna (Bessy)

Ervin késik – mondják, majd befut. Még nem ő jön. Addig beszélünk. „Attól tartok, végül rengeteg szivaccsal leszek kitömve, pedig az elején még bíztam a különleges papírjelmezekben, de félek, 2-3 kiló le fog menni esténként.” Nagy Ervin lesz „Kövér” Tom, aki a fogyókúrabiznisz Rómeó és Júlia történetében a vékony Lucy-be lesz szerelmes. Emlékezetes bonviván akar lenni. „Nagy feladat, hat-hét nóta is az én kezemben van, de ha négyesre, ötös alára hozom a dolgot, előrelépés lehet az énekesi karrieremben. Szeretnék meglepetést okozni tenorként.”

Nagy Ervin (Tom) Keresztes Tamást (Fritz) cipeli

„Ervin, te jössz” – Silló István karmester a zongoránál. Ervin énekel, Gothár rendez. „De hát nem is fogják látni, mi van az arcomon!” Szegeden négyezer ember előtt kell játszani. A színészek félnek, hogy csak pontok lesznek a távolban. Keresztes viszont kellemesen csalódott két éve, amikor a Valahol Európában ment. „Mikroporttal még halkabban is beszélhetünk.” Nagy Ervin állítja, Szegeden 60 százalék a díszleten múlik. Gothár jegyzi azt is, egy hatalmas papír óceánjárót, amivel a szereplők az előadás elején befutnak a Kövérek Szigetére. „Folytassuk, gyerekek!”

Megint egy Bessy-Fritz duett jön. „Szegeden magyarul is ki lesznek írva a dalszövegek” - súgja az asszisztens. Tuti, hogy megsértődnek.

Lassan uram, édes uram, miért oly mohó!?

Kár a nagy sietés.

Hol marad az udvarias bók, sima szó.

Kézcsókra kész bevezetés?

Nem tehetek róla, ez a sorvasztó láz!

Nincs hozzá előszavam.

Lázban ég, és nem vigyáz

A szenvedély, ha megrohan.

Na de méltóságos úr,

Nem szokás ölelni ily vadul,

Oda, méltóságos úr,

Rendes úr nem nyúl!

Egy méltóságos úr

Mégse félénk nyúl.

A Leányvásárt július 5-én, 6-án és 7-én játsszák a Szegedi Szabadtéri Játékokon. További szerepekben Újlaki Dénes, Schell Judit, Hegedűs D. Géza, Szombathy Gyula és Kocsis Gergő is láthatók.

A Színház.hu interjúja Nagy Ervinnel pedig itt olvasható!