Hír Interjú Kritika Riport

2013. október 11. 08:09, vanyaneni

Bábszínházban Boribon

Rongyosra olvasva minden Boribon-könyvet, beavattam a 3 és 5 évest a feldolgozás rejtelmeibe. A Boribon és Annipanit láttuk a Budapest Bábszínházban.

Egy olyan nagy sikert, mint a Boribon-sorozat, színpadra állítani kétélű fegyver. Ömlenek majd az óvodások, anyával-apával, ovis csoporttal; ugyanakkor határozott elképzelésük és tapasztalatuk van, milyen mackó Boribon, hogyan beszél Annipanni és mi történik azokkal a bizonyos lufikkal.

A már felnőtt színházba is beavatott nagyfiam veszi az akadályokat, tudja, lehet színpadon más, mint a könyvben, büszkén fedezi fel a trükköket is. A kisebbik szomorkodik, hogy Annipanni nem „igazi”, mutatja otthon a könyvben, „látod, anya, így néz ki”; és nem ilyeneket szokott mondani. A Budapest Bábszínház előadása valóban nem a Boribon-történetek felolvasása, és ez jó. Használja a sikeres karaktereket, örömmel vesszük észre, mely sztorikat építették be (ez jó játéknak is bizonyul hazafelé); és megszólalnak benne a fülbemászó dalok a Boribon muzsikál című albumról.

botibon3.jpg

Annipanni egy vintage babaszobát kap az előadásban, ráadásul tetőtérit, hogy közelebb legyen az éghez.  A Boribon-könyvek jellemző, retró képi világától való elrugaszkodás az egyik legbátrabb lépés volt a látványért felelős Lisztopád Krisztinától és a rendezőként most debütáló Ellinger Edinától, a színház bábszínészétől. A kedves, ízlésesen rózsaszín, néhol csíkos, néhol kockás díszlet amellett, hogy kellemes teret biztosít, ötletes, jól használható. A játékkonyha házikóvá alakul; az itt-ott kihúzható fiókok a koreográfia elemei lesznek; a gyerekszoba központi helyét elfoglaló karosszék Boribon kedvenc helye, a mesélés színtere, olykor a bújócskáé.

Marék Veronika történetei egyszerűen igazak, rövidek, inkább versszerűek. És gügyögésmentesek. Annipanni a gazdája a három éves játékmackónak, aki hol kirándulni megy, hol beteg, hol focizni tanul. Kedvence a szamóca, a kis piros autó, utálja a titkokat és imádja, ha mesélnek neki. Gimesi Dóra felelt a színpadra állításért, neki volt a legnehezebb dolga. Jó döntés volt, hogy nem fűzte össze az apró történeteket kényszeresen egy valahonnan valahová tartó mesében. Így bekukucskálhatunk Boribon és Annipanni életébe, ahol sok a vidámság, ismertek a gondok, vannak barátok és sokat dalolnak. Nem minden könyvből ismert kalandjuk elevenedik meg, ezért is remek gesztus, hogy Bence kezében bejön azért a 7 lufi vagy a focilabda; és hogy Boribon egy dal erejéig beül a kis piros autóba.

boribon3.jpg

Tallér Zsófia jegyzi a zenét és az írónő, Marék Veronika a dalszövegeket a Boribon muzsikál című, 2010-es albumon. Mórocz Adrienn, akkor még színművészetis diák énekelte fel a dalokat, s az azóta a Bábszínházhoz szerződött bábszínész kapta az előadásban Annipanni szerepét. Jól áll neki a mindig vidám, gondoskodó kislány szerepe. Szolár Tibor a másik nem bábszereplőt, Annipanni barátját, Bencét kelti életre. Kutyájával közös jelenetei folyamatosan megnevettetik a gyerekeket. Boribont négy kéz „játssza”: Rusz Judit és Bercsényi Péter. A játékmackó bunraku báb formájában jelenik meg, mozgatásához sokszor több bábszínész is kell, de ez nem zavarja a gyerekeket. További mozgatók: Bánky Eszter (Cica) és Kovács Katalin (Szuszi).

Olyan előadás született a Bábszínházban, amelyen látszott az alkotók rajongása az alapanyag és a munka iránt, és nem mellesleg, jól beszélik a gyerekek nyelvét. A végére már a kisebb is sírva fakadt, hogy miért van vége.

Fotó: Éder Vera

A bejegyzés trackback címe:

https://vanyabacsi.blog.hu/api/trackback/id/tr645562744

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kommentek

süti beállítások módosítása