Mint egy jobb, középkategóriás parfüm: az Illatszertár kellemes, de nem több. Spectatrix vendégbloggerünk írása.
Kellemes vasárnap esti szórakozást, könnyed kikapcsolódást nyújt az Illatszertár a Centrál színházban, de az embernek mégis marad egy kis hiányérzete. Valami apróság kéne még ahhoz, hogy teljes egésszé összeálljon, egy alkotóelem, ami ha hiányzik, a parfüm sem tökéletes.
Az Illatszertár László Miklós darabja, ami számos feldolgozást élt meg, sőt egészen Hollywoodig meg sem állt, ahol többek között a Tom Hanks és Meg Ryan főszereplésével „A szerelem hálójában” címmel film készült belőle.
Maga a színdarab egy romantikus komédia, mely a 20-as évek végén játszódik Budapesten, és egy Váci utcai drogéria tulajdonosának és alkalmazottainak bonyodalmas életébe enged bepillantást a karácsony előtti ünnepi készülődések közepette. A tulajdonos, Hammerschmidt úr (Kern András) élete az üzlet, de egész világa összeomlani látszik, mikor fény derül felesége viselt dolgaira, aki a bolt egyik alkalmazottjával bonyolódott szerelmi afférba. Eközben egyik leghűségesebb alkalmazottja, Asztalos úr éppen nősülni készül egy ifjú hölggyel, akivel már jó ideje levelezésben állnak egymással. Noha még nem találkoztak, szerelmük mély és kikezdhetetlen. De az épp szárba szökkenő románcnak gátja lehet, hogy Hammerschmidt úr pont Asztalos úrban sejti a gaz csábítót, így felmondásra készteti őt. Asztalos hangulatán csak tovább ront kolléganője, Balázs kisasszony elviselhetetlen jelenléte, akivel változatos módokon szekírozzák egymást, megunhatatlanul.
Sajnos (vagy szerencsére, nézőpont kérdése) bennem nagyon élénken él még az Illatszertár 1987-es TV feldolgozása, amiben a címszerepeket Kern András, Papp Vera, Bodrogi Gyula és Benedek Miklós játszották. A kérdés adja magát; vajon meg tudják idézni az akkori élményt?
Nos, a hangulat megvan, azzal nincs is semmi probléma, a díszlet (Horesnyi Balázs) és a jelmezek (Rátkai Erzsébet) megfelelően elevenítik meg a 20-as éveket, külön dicséret jár a plakátokért, a korabeli fogkrémreklámokkal.
Az előadás pontos, feszes, a poénok ülnek, a nézők a megfelelő helyeken nevetnek. Ennek fő motorja kétségkívül Kern András, aki parádés Hammerschmidt szerepében (korábban Asztalos szerepét játszotta, szintén kitűnően). Remekül formálja meg a boltjáért élő, korosodó drogériást, akinek felesége hűtlensége miatti fájdalmát szinte érezzük, és együtt érzünk vele. A szerelmes/civakodó párost játszó Simon Kornél és Pokorny Lia (mi ezt a szereposztást láttuk) sajnos már nem ennyire telitalálat. Simon Kornél meggyőző a szerelmes, lelkiismeretes Asztalos szerepében, míg Pokorny Liának nem igazán áll jól a kissé kellemetlen, ámde alapvetően érzékeny kisasszony karaktere. Kellemetlenkedő helyett inkább harsány, és semmiképpen sem bájos. De a legnagyobb baj mégis az, hogy Simon Kornéllal, mint páros nem passzolnak, hiányzik a kémia kettőjük közül. A néző nem igazán tud együtt érezni, és drukkolni nekik, hiszen sem kezdeti utálatuk, sem későbbi egymásra hangolódásuk nem érinti meg.
Viszont Cserna Antal remek, kifejezetten szórakoztató Sipos úr, jól alakítja a jóindulatú, de családja megélhetése miatt aggódó kisembert. És Bereczki Zoltán is korrektül hozza a nyálas, tenyérbe mászó Kádár figuráját.
Friss a comment.com-on