Elég sok a pályát elhagyó színész hazánkban és külföldön is, általában mégis visszatérnek a színészethez. De mi van azzal a művésszel, akinek fizikai rosszullétei támadnak a közönség tömegének a látványától? Kossuth-díjas helyett inkább rendőr lesz. És azért még játszik évente egyszer az osztálytársaival Zsámbékon, majd most a Jurányiban. Az AlkalMáté Trupp idei „élveboncolásának” áldozata: Gál Kristóf. KASSIOPEIA újabb írását közöljük.
A legendás Máté-osztály előadásai általában erősen hullámzóak. A tavalyi Száraz Dénesben keveselltem a koncepciót: az ötletgazdaságot, az asszociációkat, a feszes tempót. Nem tudom, vajon azért, mert Száraz Dénes mint „alapanyag” nem inspirálta eléggé az osztályt, vagy pusztán kissé sután rakták össze az előadást. Gál Kristóf élettörténete igazán jó kiindulópont egy előadás számára, és ez érezhető az eredmény színvonalán is. Rendkívül ötletes a díszlet: körberajzolt áldozatokat ábrázol, amiket rendőrségi helyszíneléseken festenek fel a tett helyszínére. Ezek a motívumok újra és újra felbukkannak a legváratlanabb pillanatban, ez eleve megadja az előadás alaphangulatát.
Kristóf története inkább komoly helyzeteket követel, kevesebb a komikum, viszont van mire építeni, a jeleneteket meg tudják tölteni tartalommal. A vallásosság, illetve a vallásos neveltetés az egyik téma, ami önmagában megérne egy másfél órát, sőt, akár többet is. Az osztálynak sikerült azokat a főbb pontokat megragadnia, amik a vallásban kérdésesek, vagy ellentmondásosak. Vajon jó-e, ha egy fiú úgy nő fel, hogy nem nincs tévéje, ezáltal alapműveket, alapfilmeket nem ismer? Az asszonynak engedelmesnek kell lennie, míg a férjnek csak szeretnie kell őt?
A második fő pillére az előadásnak Kristóf és a felesége közötti viszony. Nemcsak a színésznek vannak problémái, hanem a gyermekével egyedül otthonmaradó (báb)színészfeleségnek is, aki mindent feláldoz azért, hogy megfelelő hátteret teremthessen férjének és gyermekeinek. De nehéz mindennel egyedül megbirkózni, hiszen a színészférj szinte sosincs otthon. Megkapóan szép és kiemelkedő Szandtner Anna monológja: szeretné megmenteni a házasságukat, szeretné visszakapni a férjét, aki közben rendőr lett, s bár többet van otthon, mégsincs helyén az életük, elhidegültek egymástól. Az előadást végigkíséri kettejük küzdelme a békés családi élet megteremtéséért. A feleséghez kapcsolódnak a folyamatosan előkerülő bábfigurák is, amik a krétával körberajzolt motívumokhoz hasonlóan reflektálnak a történésekre.
Kristóf, miután rájött, nem élvezi a színész-létet, nyomozónak áll, ahol gyilkossági ügyeket kell felderítenie. Egy kuncsaftja által brutálisan bántalmazott prostituálttal való beszélgetésén keresztül megértjük, miért szerették Kristófot nyomozóként. Járó Zsuzsa finom, rezignált alakítással szól minden bántalmazott nő nevében. Kihasználják természetesen a rendőrlétből fakadó komikus szituációkat is, de nem sztereotip módon. A férfiak közül kiemelkedik Dömötör András, és Mészáros Máté – előbbi már csak rendezőként dolgozik, itt jövünk rá, milyen kár is ez. Dömötör András minden jelenetben sziporkázik. Kifejezetten jó komikus színész (is) lehetett volna belőle.
Becsúszott egy aktuálpolitikával átitatott jelenet is, amikor a nagy magyar színházigazgató (az előadásban csak „Attila”) igazi magyar színészt keres egyik rendezésébe. Gál Kristóf jut eszébe, ám nincs kapcsolata hozzá, így a „buzilobbistákhoz” fordul segítségért. Dömötör és Mészáros mindkét oldalt parádésan és jó ízléssel mutatja be, sehol sem ripacskodnak, komédiázás folyik a legjavából. Külön dicséret jár azért, hogy mindkét oldalt bemutatták, mindenféle sértő felhang nélkül. Hogy ennek mennyi köze van Gál Kristóf életéhez, nem tudjuk meg, nyilván Kerényi Imre szavaira kívántak reagálni – nem lóg ki nagyon az előadás ívéből, de nem is ad hozzá.
Nem maradnak el most sem a dalbetétek, a legtöbb AlkalMáté előadásban helyet kapnak, most leginkább Czukor Balázs rapje érintett meg. Jordán Adél, Kovács Patrícia, Péter Kata, Máthé Zsolt, Mészáros Béla, Vajda Milán teszik a dolgukat, mindenkinek jut valamilyen ziccerjelenet.
Kisebb-nagyobb lyukak akadnak, például egyáltalán nem tudjuk meg, Kristóf egyáltalán miért akart színész lenni? A Párnaember kapcsán ismerkedett meg rendőrökkel, de mi vonzotta ebben a hivatásban? A feleségével hogyan találtak egymásra? Csak a házasságban való küzdelmüket látjuk, de vajon hogy kezdődött és jelenleg hol tart a folyamat?
Ennek ellenére az előadás jól összegyúrt, sodró dinamikájú, Gál Kristóf szemérmetlen nyíltsággal tárja elénk életének szakaszait, olykor már zavarba ejtően intimek a dialógok. Pontosan olyan kíméletlenül őszinte és olyan intim, amilyennek a jó színháznak lennie kell.
Jövőre Dömötör András élete kerül az AlkalMáté Trupp boncasztalára.
Friss a comment.com-on