Peller Károly és Peller Anna tovább hosszabbítja Mágnás Miska nagy menetelését. Lehoczky Zsuzsa pedig szimplán zseni.
Nehéz teher egy legendás előadás ikonikus szerepébe egy nemrég elhunyt művész helyébe lépni. Ezt a terhet kapta meg színházától Peller Károly, amikor megörökölte Bajor Imrétől a Mágnás Miska címszerepét a Verebes István által rendezett előadásban. A bemutató alapján elmondható, a színház kiváló táncos komikusa állta a sarat, partnerével, Peller Annával minden esélyük megvan arra, hogy egy új nyerő páros váljon belőlük.
Szirmai Albertnek az első világháború alatt született operettje nagy karriert futott be a XX. században, a polgári ízlésnek megfelelő, slágerekkel töltött darab ugyanis a kommunizmus évtizedei alatt is kiválóan illett a kor ideológiájához, lévén a Mágnás Miskában szinte minden arisztokrata sültbolond, a pozitív hősök pedig jobbára a kizsákmányolt munkás-paraszt osztály tagjai. A frakkba bújt segédlovász és a cselédlány kölcsönösen bántalmazó, mégis szórakoztató kapcsolata nagy lehetőségeket rejt a Miskát és Marcsát játszó színészeknek, hiszen egyszerre jut nekik a humorral teli prózából és olyan slágerekből, mint a Cintányéros cudar világ, a Hoppsza Sári vagy a Fáj, fáj a szívem. Ráadásul, szemben az operett hagyományaival, itt a táncos komikus és a szubrett a főszereplők, jelenlétük hangsúlyosabb, mint a bonviván Baracsé vagy a primadonna Rolláé. Peller Károly Mágnás Miskája szeretnivaló csirkefogó, furfangos szélhámos. Egyaránt jól hozza a lovászfiú bárdolatlanságát és a szerepéből időnként kieső kamugrófot. Az Oszvald Marika helyett Marcsa, a szolgálólány kötényét magára kötő Peller Anna alakítása egyenesen virtuóz. Kiváló komika, magával ragadó színpadi lényével és persze jól megírt szerepével kitágítja a szubrett szerepkört, miközben képes egy nem is annyira vicces női sors mélységeit is megmutatni. Peller Károllyal alkotott párosa hosszú távon is működőképes operett-duó lehet.
A Csárdáskirálynő történetéhez hasonló mésalliance-szálban a Rolla grófnőt játszó Molnár Ágnes meglehetősen pasztellszínű jelenléttel bír, a látottak alapján mi biztosan nem szeretnénk bele, mint Baracs. A nemesi pedigrét nélkülöző, de hősiesen szerelmes intéző szerepében a felújításban is ott maradt Vadász Zsolt. Szép tenorhanggal, magabiztosan előadott dalokkal és a műfaj által megkívántnál némileg több modorossággal ajándékozza meg a nézőt.
Faragó András és Kalocsai Zsuzsa megemelik Korláth gróf és feleségének szerepét, Faragó viccesen barom, Kalocsai pedig ízelítőt ad fiatal kolléganőjének abból, hogy mit jelent egy operettben primadonnának lenni.
A két hülye gróf ziccer szerepében Csere László és Csonka András számos labdát hagy leütetlenül. Nem így a kleptomániás Zsorzsi nagymamát játszó Lehoczky Zsuzsa, aki az utolsó nagy operettisták egyikeként milliméteres pontosságú poénérzékkel és semmit sem fakuló bájjal érdemli ki a nyíltszíni tapsviharokat.
Nagy György koreográfiája annak idején igazodott Bajor Imre hiányos tánctudásához, a felújításba belefért volna némi felturbózás is, a tánckarra és a csoportos szereplőkre pedig ráférne némi fiatalítás. A Mágnás Miska ezzel együtt is nézhető, élvezhető produkció.
Friss a comment.com-on