Leszbikus kalandért hagyná el férjét a sikeres polgármester felesége. A bajnok különleges kísérlet, a kőszínház az alternatívok előtt tiszteleg.
Pintér Béla saját társulatának megalapítása óta először rendezett 100 százalékig „idegen” társulatot. Amit az elmúlt években már sok színházigazgató megpróbált, az Máté Gábornak, a Katona József Színház direktorának sikerült: az alternatív szcéna talán legkülönlegesebb alkotója beadta a derekát.
A bajnok, amely Puccini A köpeny című operájának szöveges és zenei (Kéménczy Antal) átirata, úgy illeszkedik Pintér Béla munkásságába, hogy közben jelentősen különbözik a társulat előadásaitól. Pintér Béla színháza A szutyok bemutatása óta egyre közelebbről figyeli az aktuálpolitika eseményeit, a Kaisers TV Ungarn-nal kezdődően – a Bárkibármikor kivételével –pedig konkrét eseményekre, személyekre, mondatokra is reflektál a Nemzeti Együttműködés Rendszerének groteszk hétköznapjaiból.
A bajnok esetében a speciális forma részben megváltoztatja a ritmust. Puccini lassan hömpölygő zenéje lelassítja az akciók, a párbeszédek tempóját, egy-egy poén felépítése is több ideig tart, így a megszokottnál ritkábban csapkodjuk a térdünket. A feldolgozott téma, amely szintén része a jelen közéleti mitológiájának, némileg zavarba ejtő, hiszen a magánéletet, a politikai bulvárt emeli az előadás középpontjába, a hatalom természetének újabb elemzése így erős mellékszál marad csak. Pintér tabut dönt, mégsem emeli a tétet. Napjaink Magyarországa befolyik, de nem ömlik a Katona József Színház színpadára.
A bajnok sztorija egyetlen éjszaka története, a cselekmény alig ölel fel hosszabb időt, mint az előadás hossza. Egy hatalmas választási győzelem estéjén vagyunk: Verőcsény polgármestere, Horváth Attila (Nagy Ervin) negyedszerre is győz, az ellenzék a kanyarban sincs mögötte. Őt ünnepli az egész város, de elsősorban a tenyeréből evő (és részben és az ágyában is megforduló) helyi média. A győző mégsem boldog, inkább fásult és frusztrált. Szép felesége, gyermekének anyja, a város first lady-je, Margit (Rezes Judit) ugyanis eltávolodott tőle a boldogságot titokban egy másik bajnok, méghozzá olimpiai mellett keresi. Julcsi, a kick box királynője (Jordán Adél) megbecsült tagja a város közösségének, gyakori, de mégsem szívesen látott vendég Horváthéknál. A választás éjszakáján feltűnik még Jóska, a polgármester hivatalos és más ügyeiben rendet rakó kampányfőnök (Bezerédi Zoltán), a helyi tévé csinos riportere, Ildikó (Pálmai Anna) és stábja (Rajkai Zoltán és Elek Ferenc). Az alkohol, a drogok, a könnyen kapható nők a hipokrita vezér attribútumai, ugyanakkor a direkt utalásokból kevesebb van, Horváth Attila akár más országban is lehetne potentát.
A történet a megcsalás-bosszú fősodor mellett többször is idézi a Puccini-opera librettóját. Az elegáns nappaliban bárpultként szolgáló kintorna szerepeltetése, vagy a félreértett gyufajelzés, amelyet itt a feleség telefonjáról küldött csalogató sms helyettesít, éppúgy A köpenyből köszönnek vissza, akárcsak a jelenet, amelyben a szerető élettelen testét a hűtlen asszonyéra hajítja a férj…
Puccini egyfelvonásosa és a zeneszerző által írt, az előadásba betoldott Bohémélet, vagy Pillangókisasszony áriák mai magyar, sőt helyenként trágár szöveggel szólalnak meg, a romantikus dallamok jól ellenpontozzák egy kisstílű, de nagy sikerű politikus és körének cseppet sem magasztos mindennapjait.
A Katona József Színház színészei egytől-egyig meghálálják, hogy a kevés kiválasztottak között vannak, Nagy Ervin, Rezes Judit és Pálmai Anna kiváló hangi adottságaikkal még zenei élményt is képesek nyújtani, de remek a klasszikus vidéki úrelvtárs sztereotípiáit drogbeszerző kompetenciával modernizáló szürke eminenciásként Bezerédi Zoltán is vagy a fiúsra fazonírozott Jordán Adél.
Puccini operája még Pintér egyfelvonásosainak hosszához képest is kurta, a terjedelmet „tévés betétekkel” töltik ki, azaz olyan jelenetekkel, amelyeket a polgármester átvirrasztott éjszakáján néz a tévében. Viccesek, igen, de vatta jellegük lerí.
A bajnok érdekes, izgalmas előadás, új szín a Katona színpadán. Fontos része, de nem csúcsa Pintér Béla színházának.
Friss a comment.com-on