Hír Interjú Kritika Riport

2013. április 16. 06:25, vanyaneni

Ezer Dzsungel

Április 19-én játsszák 1000. alkalommal Dés László és Geszti Péter zenés darabját a Pesti Színházban. Tizenhét éve, 1996 januárjában volt a premier. Szubjektív emlékezés.

dzsungelkicsi.jpg

Nem hitték, hogy ekkora siker lesz, ezért a Vígszínház kamaraszínházában, a Pesti Színházban mutatták be a kilencvenes évek sztárzenésze és a rapper-korszakát élő szöveggyáros zeneművét. Rosszul tippeltek, a Dzsungelre 17 év után sem könnyű jegyet szerezni, a bemutató utáni években pedig előfordult, hogy a jegyszervezők csak árukapcsoltan adták a belépőt rá: ha valami mást is megnéz cserébe a vevő a színházban. Így is vitték, mint a cukrot.

Gimnazistaként, musicalrajongó korszakomban láttam először a zenés Mauglit, s elvarázsoltak a remek zenék, a frappáns szövegek és a Vígszínház nagy színészei, akik állatbőrben énekelnek több száz tizenévesnek. Szervét Tibor Sír Kánja, Kútvölgyi Erzsébet Bagirája, Reviczky Gábor Baluja nehezen feledhető. Többször felmerült, hogy a produkciót átviszik a Vígszínházba, de a műfaj szabályainak ellentmondva maradt a Pesti apró színpadán.

Jó tíz éve nem láttam már Kát, Akelát, Csít, Balut és a többieket, amikor nemrég az ötéves fiammal ültünk be egy ölbejeggyel az emeletre. Teher alatt nő a pálma, gondoltam, majd ha nem érti, sutyorgok, a durva részeknél befogom a szemét, de nem lehet nagy gond, hiszen már kívülről fújja a dalokat. Ha a díszlet és a zenei alap nem is, a színészek többsége lecserélődött a 17 év alatt. Kivéve Reviczky Gábort (Balu), Akelát (Borbiczki Ferenc) és Kát (Méhes László). Reviczky látványosan unja már a bokszos medvét, Borbiczki és Méhes még mindig lelkesen hozzák a figurát, bár kétségtelen, már nem érik utol olyan könnyedén zsákmányukat. Majsai-Nyilas Tünde Bagirája friss, de korántsem olyan sokszínű, mint Kútvölgyié volt, Józan László Mauglija nem átütő, Molnár Áron Sír Kánja túl mérges. A dalszövegek, szóviccek néhol a kilencvenes évek végét idézik, kis leporolás nem ártana nekik. Mindezt a nézőtéren ülő gyerekek nem érzik, és ahogy az én ötévesem is, azt kérik kifelé, hadd mehessenek el még egyszer.

A bejegyzés trackback címe:

https://vanyabacsi.blog.hu/api/trackback/id/tr865228941

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kommentek

süti beállítások módosítása