Hír Interjú Kritika Riport

2014. február 06. 10:14, exruhatáros

Kern Hernádit fűzi

Egy hatvanas szerelmespárt játszanak a Belvárosi Színházban. Megnéztük, tetszett.

FF2 2139
Fotó: Takács Attila

A szerelmesek általában húszévesek. Ha negyvenesek egymásra találását ábrázolja egy színdarab, túl néhány csalódáson, az élet közepén, az már szokatlan. Ugyanez hatvanéves hősökkel bátor próbálkozás. Richard Baer színdarabjában két idős, megözvegyült, magányos ember kerülgeti egymást. Ahogy Herman ki is mondja: „ketten együtt százhúsz évesek vagyunk”. A semmitmondó Hitted volna? címmel színpadra állított mű (az eredeti darab címe Mixed Emotions), a vígjátéki kliséket megőrizve, hol viccesen, hol szívszorítóan mesél a hatvanasok szerelméről.

Christine és Herman évtizedek óta jó barátok, mindketten pár éve vesztették el házastársukat. Gyerekeik felnőttek, ők még jó állapotban vannak, valami kezdeni kellene magukkal… Christine már épp egy barátnőjéhez költözne az ország túlfelébe, csomagolás közben tör rá Herman egy furcsa ötlettel. Mindez persze egészséges New York-i nyugdíjasokkal képzelendő, itt nem az SZTK és a csirkefarhát, hanem a Floridába költözés és az éttermek képviselik a horizontot. Érződik, hogy a darab 1987-ben íródott, és a hősök még a szexuális forradalom előtt házasodtak meg – arról faggatják egymást, szüzek voltak-e anno a nászéjszakán.

FF2 2163
Fotó: Takács Attila

Verebes István rendezésében kedves, szórakoztató vígjátékot kapunk, meglepetések nélkül, viszont az ízléstelen momentumokat is elkerüli. A poénok mellett felvillantja a két idős ember magányát, megkeseredettségét, de nem beszél műfogsorról, csipőprotézisről. A két közkedvelt színész, Hernádi Judit és Kern András produkciójára épül az este. Hernáditól követel többet az előadás, ő finom úrasszonyt játszik, visszafogott, mégis érezteti kételyeit, vívódásait. Kern a szokásos Woody Allen-figurát hozza: a mindent racionalizáló, önelemző, háklis, az udvarlást is anyagilag méricskélő zsidó kispolgárt.

Rajtuk kívül csak a Ficzere Béla és Jeges Krisztián játszotta két költöztető van jelen a színpadon, akik inkább megágyaznak a két főhős poénjainak. A díszlet (Mira János munkája) egyszerű, realista: a polgári lakás kiürített gipszkarton polcai, az előtérben ládákkal. A jelmezek igazodnak a New York-i középosztály stílusához: öltöny, otthonra hippiblúz, vacsorához kis fekete ruha. A nézők többsége nyugdíjas, nagy nevetéssel honorálják a poénokat, sajnos ilyenkor nem hallani a színészek következő mondatát.

Nem az a térdcsapkodós bohózat, de kellemes, ízléses este volt két jó színésszel. 

hernádi judit kern andrás belvárosi színház

A bejegyzés trackback címe:

https://vanyabacsi.blog.hu/api/trackback/id/tr645789968

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kommentek

süti beállítások módosítása